Mint mindenki tudja, a sterilizátor egy zárt nyomástartó edény, amely általában rozsdamentes acélból vagy szénacélból készül. Kínában körülbelül 2,3 millió nyomástartó edény van üzemben, amelyek közül a fémkorrózió különösen kiemelkedő, ami a nyomástartó edények hosszú távú stabil működését befolyásoló fő akadályává és meghibásodási módjává vált. Mint egyfajta nyomástartó edény, a sterilizátor gyártása, használata, karbantartása és ellenőrzése nem hagyható figyelmen kívül. Az összetett korróziós jelenség és mechanizmus miatt a fémkorrózió formái és jellemzői az anyagok, a környezeti tényezők és a feszültségállapotok hatására eltérőek. Ezután vizsgáljuk meg a nyomástartó edények néhány gyakori korróziós jelenségét:
1. Átfogó korrózió (más néven egyenletes korrózió), amelyet kémiai korrózió vagy elektrokémiai korrózió okoz, a korrozív közeg egyenletesen érheti el a fémfelület minden részét, így a fém összetétele és szerveződése viszonylag egyenletes, a teljes fémfelület hasonló sebességgel korrodálódik. Rozsdamentes acél nyomástartó edények esetében alacsony pH-értékű korrozív környezetben a passziváló film elveszítheti védőhatását az oldódás miatt, és ezután átfogó korrózió következik be. Akár kémiai korrózió, akár elektrokémiai korrózió okozta átfogó korrózióról van szó, a közös jellemzőjük, hogy a korróziós folyamat során nehéz védő passziváló filmet kialakítani az anyag felületén, és a korróziós termékek feloldódhatnak a közegben, vagy laza porózus oxidot képezhetnek, ami fokozza a korróziós folyamatot. Az átfogó korrózió káros hatásait nem szabad alábecsülni: először is, a nyomástartó edény csapágyelemének nyomásterületének csökkenéséhez vezet, ami perforációs szivárgást, vagy akár repedést vagy selejtet okozhat a nem megfelelő szilárdság miatt; Másodszor, az elektrokémiai átfogó korrózió folyamatában gyakran H+ redukciós reakció is zajlik, ami az anyag hidrogénnel való feltöltődését okozhatja, ami hidrogén ridegséghez és egyéb problémákhoz vezethet, ami szintén az oka annak, hogy a berendezést dehidrogénezni kell a hegesztés karbantartása során.
2. A lyukkorrózió egy lokális korróziós jelenség, amely a fém felületén kezdődik, majd befelé terjeszkedik, és egy kis lyuk alakú korróziós gödröt képez. Egy adott környezeti közegben egy idő után egyedi maratott lyukak vagy gödrösödés jelenhet meg a fém felületén, és ezek a maratott lyukak idővel tovább fejlődnek a mélységükig. Bár a kezdeti fém súlyvesztesége kicsi lehet, a gyors helyi korrózió miatt a berendezések és csőfalak gyakran perforálódnak, ami hirtelen balesetekhez vezet. A lyukkorróziót nehéz ellenőrizni, mivel a lyuk mérete kicsi, és gyakran korróziós termékek borítják, így nehéz a lyukkorrózió mértékét mennyiségileg mérni és összehasonlítani. Ezért a lyukkorrózió az egyik legpusztítóbb és legalattomosabb korróziós formának tekinthető.
3. A szemcseközi korrózió egy lokális korróziós jelenség, amely a szemcsehatár mentén vagy annak közelében fordul elő, főként a szemcsefelület és a belső kémiai összetétel közötti különbség, valamint a szemcsehatáron lévő szennyeződések vagy belső feszültség megléte miatt. Bár a szemcseközi korrózió makroszinten nem feltétlenül nyilvánvaló, ha egyszer bekövetkezik, az anyag szilárdsága szinte azonnal elvész, ami gyakran a berendezés hirtelen, előzetes figyelmeztetés nélküli meghibásodásához vezet. Ami még súlyosabb, a szemcseközi korrózió könnyen átalakul szemcseközi feszültségkorróziós repedéssé, ami a feszültségkorróziós repedés forrásává válik.
4. A réskorrózió az a korróziós jelenség, amely a fém felületén idegen testek vagy szerkezeti okok miatt kialakult keskeny résekben (szélesség általában 0,02-0,1 mm között) jelentkezik. Ezeknek a réseknek elég keskenyeknek kell lenniük ahhoz, hogy a folyadék be tudjon áramolni és megállni, ezáltal megteremtve a feltételeket a rés korrodálódásához. A gyakorlati alkalmazásokban a karimás kötések, az anyatömörítő felületek, az átfedő kötések, a nem áthegesztett hegesztési varratok, a repedések, a felületi pórusok, a nem tisztított és a fém felületére lerakódott hegesztési salak, a szennyeződések stb. réskorróziót okozhatnak. A lokális korróziónak ez a formája gyakori és rendkívül roncsoló hatású, és károsíthatja a mechanikai csatlakozások integritását és a berendezések tömítettségét, ami berendezések meghibásodásához és akár roncsolásos balesetekhez is vezethet. Ezért nagyon fontos a réskorrózió megelőzése és ellenőrzése, és rendszeres berendezések karbantartása és tisztítása szükséges.
5. A feszültségkorrózió az összes tartály teljes korróziótípusának 49%-át teszi ki, amelyet az irányított feszültség és a korrozív közeg szinergikus hatása jellemez, ami rideg repedésekhez vezet. Ez a fajta repedés nemcsak a rosthatár mentén, hanem magán a roston keresztül is kialakulhat. A repedések mélyreható fejlődése a fém belsejében a fémszerkezet szilárdságának jelentős csökkenéséhez vezet, és akár a fémberendezést is hirtelen, előzetes figyelmeztetés nélkül károsíthatja. Ezért a feszültségkorrózió okozta repedés (SCC) a hirtelen és erős roncsolás jellemzőivel bír, miután a repedés kialakult, a tágulási sebessége nagyon gyors, és a meghibásodás előtt nincs jelentős figyelmeztetés, ami a berendezés meghibásodásának nagyon káros formája.
6. Az utolsó gyakori korróziós jelenség a fáradásos korrózió, amely az anyag felületének fokozatos károsodását jelenti a váltakozó feszültség és a korrozív közeg együttes hatása alatt bekövetkező repedésig. A korrózió és az anyag váltakozó alakváltozásának együttes hatása miatt a fáradásos repedések kialakulásának ideje és ciklusideje jelentősen lerövidül, a repedés terjedési sebessége pedig megnő, ami a fémanyagok fáradási határának nagymértékű csökkenéséhez vezet. Ez a jelenség nemcsak a berendezés nyomástartó elemének korai meghibásodását gyorsítja fel, hanem a fáradási kritériumok szerint tervezett nyomástartó edény élettartamát is jóval a vártnál rövidebbre csökkenti. Használat közben a különféle korróziós jelenségek, például a rozsdamentes acél nyomástartó edények fáradásos korróziójának megelőzése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: 6 havonta alaposan meg kell tisztítani a sterilizáló tartály, a melegvíztartály és más berendezések belsejét; Ha a vízkeménység magas, és a berendezést napi 8 óránál hosszabb ideig használják, akkor 3 havonta meg kell tisztítani.
Közzététel ideje: 2024. november 19.